Árnyék nélkül

Szereplők: Elisabeth Shue, Kevin Bacon, Josh Brolin
Rendező: Paul Verhoeven
Forgatókönyv: Andrew W. Marlowe
Vágó: Mark Goldblatt
Zene: Jerry Goldsmith
Producer: Jerry Goldsmith
Gyártó: Columbia Pictures
Időtartam: 114 perc
Hazai forgalmazó: Intercom
Eredeti cím: The Hollow Man
Gyártási év: 2000

OBJEKTÍV
Caine kiváló tudós, aki nemcsak halhatatlanságra, hanem felfedezése után már láthatatlanságra is vágyik. Vezetésével egy kutatóintézetben olyan szert fedeztek fel, amitõl a páciensek láthatatlanok lesznek. Az állatkísérletek után õ vállalkozik arra, hogy elsõ emberként magán próbálja ki a szert. Figyelmen kívül hagyja azonban, hogy az emberi DNS némiképp eltérõ az állatitól. Emiatt kérdésessé válik visszatérése a valós világba. A bajoknak ez csak kezdete, hiszen az emberi kísérletek engedély nélkül folytak. A tanúkat el kell tûntetni.

TELEOBJEKTÍV
Elisabeth Shue (Linda Mckay) A Las Vegas, végállomás (Leaving Las Vegas) címû filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölt. Filmjei: Karate kölyök (The Karate Kid), Egy bébiszitter kalandjai (Adventures In Babysitting), Cocktail, Fogd a nõt és fuss! (The Marrying Man), Folytatásos forgatás (Soapdish), "Radio Inside", Húszdolláros komédia (Twenty Bucks), Lelkük rajta (Heart And Souls), Pusztító szenvedélyek (Underneath), Elektosokk (The Trigger Effect), Az Angyal (The Saint), Agyament Harry (Deconstructing Harry), "Cousin Bette", Palmetto, Molly - Vár a világ (Molly). Kevin Bacon-t (Sebastian Caine) 1978-ban bemutatott "National Lampoon's Animal House" címû produkcióval debütált. Munkái: Étkezde (Diner), "Footloose", Veszélyes vizeken (The River Wild), Apollo 13, Gyilkos törvény (Criminal Law), "The Big Picture", Tremors - Ahová lépek, ott szörny terem, JFK - A nyitott dosszié (JFK), Egy becsületbeli ügy (A Few Good Men), Sleepers - Pokoli lecke, Mint-a-kép (Picture Perfect), Hazudozni Amerikában (Telling Lies In America), Vad vágyak (Wild Things), "Digging To China". Josh Brolin (Dr. Matthew Kensington) a Szörnyecskék (The Goonies) címû filmben mutatkozott be.) Nevezetes munkái: Drogosztag (The Mod Squad), "Slow Burn", "All The Rage", Nightwatch - Éjjeliõr a hullaházban, Mimic - A Júdás faj, Gyagyás család (Flirting With Disaster), Rózsaágy (Bed Of Roses), Véres virágok (Roadflower), "Pitz And Joe", "Oh, The Innocents", "Peep Hole", Ember tervez. Paul Verhoeven (rendezõ) a holland filmmûvészet négy legsikeresebbnek tartott filmjét tudhatja maga mögött, ma a legnevesebb hollywoodi rendezõk egyikének számít, nem véletlenül: alkotásait az Elemi ösztön-tõl (Basic Instinct) Az emlékmás-ig (Total Recall) szerte a világon ismerik a mozirajongók. Elsõ játékfilmje a "Business Is Business" (vagy más címen az "Any Special Way" ["Wat Zien Ik"]) volt, mely 1971-ben készült. Ezt követte az 1973-ban bemutatott "Turkish Delight" ("Turks Fruit"), a Forró verejték (Cathy Tippel) (más címen "A Girl Called Keetje Tippel") és a Futás a túlélésért (Soldier Of Orange), melyet minden idõk egyik legszebb holland filmjeként tartanak számon. A televízió számára készített "Gone, Gone" ("Voorbij, Voorbij") után Verhoeven a "Spetters" címû filmmel jelentkezett 1980-ban. Ezt követte a "The Fourth Man" ("De Vierde Man"), elsõ Amerikából finanszírozott filmje. Néhány évvel késõbb, 1987-ben készült el a bombasikert aratott Robotzsaru (RoboCop) címû produkció. 1995-ben készült el a Showgirls címû film, mely Las Vegas árnyoldalait mutatta be. Ezt követte az erõteljes Csillagközi invázió (Starship Troopers).

SZUBJEKTÍV
A kezdeti újdonság varázsának hatása sajnos hamar elmúlik. Hiába a nagyszerû trükkök, ha a következmények ismerõsek. Az üldözés és megmenekülés képei már nem újak. A gumimaszk is egyre népszerûbb megoldás. Nagy robbantások, véres jelenetek a kor technikai újdonságaival keverve.