A holtak útja

Szereplők: Patricia Arquette, Nicolas Cage, John Goodman, Ving Rhames, Tom Sizemore
Forgatókönyv: Joe Connelly, Paul Schrader
Zene: Martin Scorsese
Producer: Martin Scorsese
Gyártó: Buena Vista Pictures Distribution
Időtartam: 116 perc
Hazai forgalmazó: Intercom
Eredeti cím: Bringing Out the Dead
Gyártási év: 2000

OBJEKTÍV
A fõszereplõ New York-ban dolgozik éjszakai mentõsként. Az állandó rohanás, éjszakázás, a sok borzalom, brutalitás tönkretette idegeit. Szabadulni szeretne állásától, de nincs aki helyére álljon, így nem tud olyan nagy hibát elkövetni, amiért elbocsátanák. Az ital és kimerültség miatt látomásai vannak, nem menekülhet azok lelkétõl, akiken nem tudott segíteni. Társai is sérültek lelkileg, ki agresszív, ki hívõ, ki pedig magányos. A fekete humor segít, hogy túljussanak a mûszakon. Frank társra vágyik és arra, hogy végre jót tehessen, hogy lelke megnyugodjon. A segíteni akarás furcsa helyzetekbe sodorja, ahonnan saját belátása szerint, igazi mentõsként - hirtelen döntésekkel szabadul, egy átlagember számára talán nem mindig elfogadható módon.

TELEOBJEKTÍV
Nicolas Cage (Frank) pályája során olyan rendezõkkel dolgozott együtt, mint a Coen testvérek, Andrew Bergman, John Dahl, Barbet Schoeder, David Lynch, Brian DePalma és Hugh Wilson. A színész Oscar-díjat kapott az önpusztító alkoholista megformálásáért a Las Vegas, végállomásban (Leaving Las Vegas), ugyanezért a szerepéért megkapta a Arany Glóbuszt, valamint a New York-i, a Los Angeles-i, a chicagói filmkritikusok szervezetének és a National Board of Reviewnak a díját is. Legutóbbi filmjei: 8 MM, Az utolsó dobás (Snake Eyes), Angyalok városa (City of Angels). Cage Long Beachen született, Kaliforniában és 12 éves korában a család San Franciscóba költözött, itt játszott 15 éves korától az American Conservatory Theatre-ben, ahol elsõ szerepét a Golden Boy címû darabban kapta, és még középiskolás volt, amikor a Most kapd el, Jack! (The Best of Times) címû filmben játszott. 1983-ban a Rablóhalban (Rumblefish) tûnt fel, ezt olyan filmek sora követte, mint a Gengszterek klubja (The Cotton Club), az Elõre a múltba (Peggy Sue Got Married) és A vámpír csókja (Vampire's Kiss). A Madárkában (Birdy) eljátszott zaklatott vietnami állatorvos olyan színésznek mutatta, aki rendkívüli mélységgel és intenzitással játszik. Ugyanez jellemezte a Holdkórosokban (Moonstruck) is, amikor mint romantikára hajlamos olasz pék õrjöngött Cher szerelméért. Patricia Arquette (Mary) a híres komikus, Cliff Arquette unokája és Lewis Arquette színész lánya. Mind a négy testvére is színész lett. Chicagóban született és Los Angelesben nõtt fel, már tizenévesen szerepelt a Rémálom az Elm utcában harmadik részében (Nightmare on the Elm Street 3.), majd epilepsziás hallássérültet játszott a "Wildflower"-ben: ezért az alakításáért Cable ACE Awardot kapott. Eddigi pályája során többek között olyan rendezõkkel dolgozott, mint Sam Shepard, Sean Penn, John Madden, Tony Scott, David Lynch, Tim Burton és John Boorman. Legutóbbi filmjei: Útvesztõben (Lost Highway), Éjjeliõr a hullaházban (Nightwatch), Stigmata. John Goodman (Larry) legutóbb a Coen-testvérek vígjátékában (Arizonai ördögfióka [Arizona Raising]) játszott Nicolas Cage partnereként, hiszen a Coen-filmek visszatérõ szereplõje: A nagy Lebowski (The Big Lebowski), Hollywoodi lidércnyomás (Barton Fink). Nemrégiben fejezte be legújabb filmjét, melynek címe: "What Planet Are You From?" (rendezõ: Mike Nichols). John Goodman St. Louisban nõtt fel, a Southwest Missouri State University drámatagozatán tanult, Tess Harper és Kathleen Turner voltak az osztálytársai. A hetvenes évek közepén költözött New Yorkba, és a Manhattan Theatre Clubban kezdett játszani, idõnként máshol is fellépett. Elsõ filmje a "C.H.U.D." volt, amelyet még számos siker követett, többek között a Texas elveszett szüzessége (True Stories), az Életem a kabaré (Punchline), A szerelem tengere (Sea of Love), az Örökké (Always), a Pókiszony (Arachnophobia), a Most jövök a falvédõrõl (Born Yesterday), A Flintstone-család (The Flintstones), az Éj anyánk (Mother Night), a Letaszítva (Fallen) és a Blues Brothers 2000. Nyolc éven keresztül játszotta Dan Conner szerepét a "Roseanne" címû tévésorozatban. Hétszer jelölték Emmy-díjra és egyszer Arany Glóbuszra. Martin Scorsese (rendezõ) huszonöt filmet rendezett eddig, többek között: Aljas utcák (Mean Streets), Alice már nem lakik itt (Alice Doesn't Live Here Anymore), Taxisofõr (Taxi Driver), New York, New York, Az utolsó valcer (The Last Waltz), Dühöngõ bika (Raging Bull), A komédia királya (The King of Comedy), Lidérces órák (After Hours), A pénz színe (The Color of Money), Krisztus utolsó megkísértése (The Last Temptation of Christ), Nagymenõk (GoodFellas), Cape Fear - A rettegés foka, Az ártatlanság kora (The Age of Innocence), Casino, Kundun. Scorsese a New York Universityn szerzett diplomát, és vágóként dolgozott elsõ játékfilmje elkészítéséig (Ki kopog az ajtómon? [Who's that Knocking at My Door?]), mellyel rögtön felhívta magára Roger Corman figyelmét, aki megbízta a "Boxcar Bertha" elkészítésével. 1973-ban, New Yorkban forgatta az Aljas utcákat, amely kedvezõ kritikai fogadtatásban részesült. Scorsese Henry Wilsonnal közösen dokumentumfilmet (Martin Scosese filmnaplója [A Personal Journey With Martin Scorsese Through American Movies]) készített, amely az amerikai filmgyártás száz évét mutatja be. Egyike a Film Foundation létrehozóinak, amely archív filmek restaurálának elõsegítését tûzte ki feladatául, ugyanakkor 1992-ben létrejött a Martin Scorsese Presents nevû cég is, amely klasszikus filmek restaurálásával és forgalmazásával foglalkozik. Scorsese más rendezõk munkáját producerként is segíti, például: Svindlerek (The Grifters), Veszett Kutya és Glória (Mad Dog and Glory), Csupaszon New Yorkban (Naked in New York), Nepperek (Clockers). Legutóbbi produceri munkái: "Kicked in the Head" (rendezõ: Matthew Harrison), "The Hi Lo Country" (rendezõ: Stephen Frears). Scorsese az 1998-as Cannes-i Filmfesztivál zsûrijének elnöke volt. Nemrégiben megkapta az AFI életmûdíját is: ennek alkalmából gálaestet rendeztek a tiszteletére a Lincoln Centerben

SZUBJEKTÍV
Valószínû, hogy mindenki életében van egy titok, amit szeretne, de nem tud elfelejteni. Amit ma már másként tenne, mert tudja, hogy a lelkiismeretétõl nem menekülhet. Drukkolunk, hogy Frank sikeres legyen, hogy idõben érkezzen a segítségre váróhoz, hogy végre megnyugodjon. Sötétség, rohanás, borzalmak. Örülhetünk, hogy nem vagyunk betegek, illetve nem ott élünk, New York-ban, ahol a film játszódik. Tisztelettel gondolunk azokra, akik naponta harcolnak mások életéért.