A vágy forradalma

Szereplők: Fanny Ardant, Vincent Pérez, Michel Serrault, Josiane Balasko, Arielle Dombasle
Rendező: Gabriel Aghion
Forgatókönyv: Gabriel Aghion és Eric-Emmanuel Schmitt
Zene: Bruno Coulais
Producer: Bruno Coulais
Gyártó: UGC - Pathé Distribution
Időtartam: 100 perc
Hazai forgalmazó: Mokép
Eredeti cím: Le Libertin
Gyártási év: 2000

OBJEKTÍV
Franciaország, a XVIII. század végén. Az állam, az egyházzal szövetségben, megtiltja Diderot híres Enciklopédiájának kiadását. A szerzõ családjával és néhány barátjával menedéket talált Holbach báró kastélyában, ahol a titokban kinyomtatandó mûvön az utolsó simításokat végzi. Éppen az Erkölcstan szócikkel kínlódik, s eközben szeretõi, gyanakvó felesége és lánya érzéki felfedezései között bûvészkedik. A szépséges és titokzatos Madame Therbouche és a házigazda nagyképû fivére, a kardinális érkezése csak még bonyolultabbá teszi ennek a kéjvágyó kis társaságnak az életét. Az ezernyi gyönyör csábításának engedõ szabadgondolkodó egyetlen vérbõ és szertelen napja, a hús és a szellem találkozásának pillanata, ahol a filozófia kacérkodik az érzékiséggel. Diderot messze nem a bölcs filozófus tanítómester, akit követni lehetne: túl szabad, túl kalandvágyó és túl sok kétellyel küzd ahhoz, hogy egyszerû axiómákat adjon az utókornak, melyek a doktrínákat "izmusokba" merevítik. Nem gyõzedelmeskedõ filozófus õ, nem bronzszobor, csak egy keresõ, kételkedõ, önmagának is ellentmondó ember, aki egyszerûen csak él.

TELEOBJEKTÍV
Gabriel Aghion (rendezõ) Egész fiatalon határozta el, hogy filmrendezõ lesz; 14 éves korában forgatta elsõ szuper 8-as rövidfilmjét. 18 évesen Claude Zidi Szárnyát vagy combját címû filmjében gyakornok, ezzel kezdve meg rendezõasszisztensi tevékenységét olyan alkotók mellett, mint Jean-Jacques Beineix vagy Gérard Vergez. Elsõ, 1983-ban rendezett játékfilmje után a színház felé fordult, ahonnan 1990-ben tért vissza a filmhez. Filmjei: Skarlát, Rue du Bac, Édes õrültség, Az anyósom Fanny Ardant Társadalomtudományi diplomával lett színésznõ. 1974-ben lépett elõször színpadra, elsõ filmszerepét 1979-ben játszotta. Azóta számtalan filmben játszott jelentõs francia és külföldi rendezõk irányításával, akik közül François Traffaut-t kell kiemelnünk, akivel 1981-ben házasodtak össze Jelentõs filmjei: A kutyák, Szomszéd szeretõk, Végre vasárnap, Az élet kész regény, Swann szerelme, Sabrina, Túl a felhõkön, Rizsporos intrikák, Édes õrültség. Vincent Pérez Svájcban született, apja spanyol, anyja német. Több rövidfilmet rendezett. A kilencvenes években a francia filmek sztárszínészévé lépett elõ. Jelentõs fimjei: Hõtel de France, Cyrano de Bergerac, Indokína, Túl a felhõkön, A holló 2, A megtalált idõ. Michael Serrault Színpadon 1946-ban debütált. Az ötvenes évek elején számos kabaréjelenetet rendezett és játszott, partnere Jean Poiret volt. Kamera elé elõször 1954-ben állt. Filmszínész karrierjének csúcsa a hatalmas közönségsikert aratott Ôrült nõk ketrece volt. Jelentõs filmjei: Ôrült nõk ketrece, Kémek a lokálban, A kisvárosi fojtogató, Ne ébresszétek fel az alvó zsarut.

SZUBJEKTÍV
A film himnusz az érzékiséghez, a gyönyörhöz, az ínyencséghez és. a toleranciához. Ha nem tudnánk, akkor is éreznénk, hogy ez egy francia alkotás. Könnyed, mégis forró. Sajnos a film fõhõsnõje, akinek szexuális vonzereje egész környezetét felforgatja, kissé koros ehhez a szerephez. Talán húsz évvel ezelõtt hihetõbben tudta volna eljátszani a fame fatal-t. A film zenéje azonban mindenért kárpótol