2001. március 8., csütörtök

Titus


Szereplők: Anthony Hopkins, Jessica Lange, Alan Cumming, Laura Fraser
Rendező: Julie Taymor
Forgatókönyv: William Shakespeare Titus Andronicus címû drámája alapján a forgatókönyvet írta: Julie Taymor
Vágó: Francoise Bonnot
Zene: Elliot Goldenthal
Producer: Elliot Goldenthal
Gyártó: Overseas Filmgroup
Időtartam: 162 perc
Hazai forgalmazó: UIP Duna Film
Eredeti cím:
Gyártási év: 2000

OBJEKTÍV
Titus Andronicus, a nagy római hadvezér gyõztesen tér haza az északi gótokkal vívott hosszú hadjáratból, amelyben négy kivételével minden fiát elvesztette. Lucius, a legidõsebb fiú emlékezteti, hogy a gyõzelmi rítushoz hozzátartozik az egyik foglyul ejtett ellenség feláldozása is. Titus a gótok királynõjének, Tamorának elsõszülöttjét választja, akit anyjával, két öccsével és mórjukkal, Aaronnal együtt hurcoltak Rómába. Bárhogyan könyörög is Tamora fia életéért, Titus végrehajtja a rituálét nem is annyira kegyetlenségbõl, mint inkább vallási buzgóságból. Tamora és életben maradt két fia, Chiron és Demetrius bosszút esküsznek. Ezzel megkezdõdik a kétélû bosszútörténet, elõbb Tamoráé, majd Titusé. Titus rokonai és barátai véleménye ellenére is az új császár pártját fogja, az álnok Saturninusét, aki mindenki meglepetésére feleségül veszi a csábító Tamorát. Az esemény feletti megdöbbenés családi viszályt szül, és a vitában az elbizonytalanodott Titus megöli egyik saját fiát. Ellensége most hatalmi pozícióba került, és noha Tamora kibékülést színlel, az igazi küzdelem csak most kezdõdik...




TELEOBJEKTÍV
Anthony Hopkins (Titus) a legjobb színésznek járó Oscar-díjat kapta A bárányok hallgatnak Hannibal Lecteréért. Azóta kétszer jelölték a díjra: egyszer a Napok romjaiért és egyszer az Oliver Stone-féle Nixon címszerepéért. 1993-ban II. Erzsébet királynõ lovaggá ütötte. A walesi születésû Hopkins a Királyi Színiakadémián végzett ezüst fokozattal. Filmes pályáját Az oroszlán télen Oroszlánszívû Richárdjaként kezdte, amiért a Brit Filmakadémia díjára jelölték. Ezután olyan filmekkel folytatta, mint a Juggernaut, A híd túl messze van, a Magic, Az elefántember, a Bounty, a Charing Cross Road 84. Az utóbbi években Hopkins olyan filmekben nyújtott remek alakításokat, mint a Túlélni Picassót, a Szenvedélyek viharában, az Árnyékország, a Szellem a házban, A vadon foglyai, a Zorro álarca, az Amistad és a Ha eljön Joe Black. 1995-ben rendezõként is debütált az August címû filmmel, melyben szerepelt is. Legutóbbi filmjei az Ösztön és a Mission Impossible II. Ami tévés munkáit illeti, Hopkins kétszer kapott Emmy-díjat: egyszer a The Lindbergh Kidnaping Case-ért, és egyszer Adolf Hitler megformálásáért A bunkerben. Számos színházi produkciója közt van például az Equus, a Lear király és az Antonius és Kleopátra. Jessica Lange (Tamora) korunk egyik legnevesebb amerikai színésznõjének számít, hatszor jelölték Oscar-díjra. Minnesotában nõtt fel, majd Párizsban balettet tanult. Modellként dolgozott New Yorkban, amikor szinte véletlenül elnyerte a King Kong nõi fõszerepét. Elsõ jelentõs szerepe mégis a halál angyala volt Bob Fosse Mindhalálig zene címû alkotásában. Világhírre A postás mindig kétszer csenget segítette, amelyben Jack Nicholson partnere volt. A Frances címszerepéért Oscar-díjra jelölték, majd egy évvel késõbb az Aranyoskám legjobb nõi mellékszerepéért meg is kapta az Oscart. Oscar-jelölést kapott még a következõ filmekben nyújtott alakításáért: Vidék, Édes álmok, Zenedoboz, Kék ég. Legutóbb az Ezer hold, A vér szava és a Bette néni címû filmekben láthattuk. Színpadi és televíziós szereplései mellett olyan filmekben játszott még, mint a Rob Roy, A rettegés foka, a Bûnös szívek, a Far North, az Everybody's All-American, a Men Don't Leave, a Night and the City és a Losing Isaiah. Alan Cumming (Saturnius) A Tágra zárt szemekben a homoszexuális szállodaportás szerepében tûnt fel, emellett játszott a Flintstones 2. - Viva Rock Vegas, az Emma, a Goldeneye, a Spice World, a Prague, a Romy és Michele és a Baráti kör címû filmekben. Julie Taymor (rendezõ, producer, forgatókönyvíró) opera-, musical-, dráma- és filmrendezéseivel korunk egyik legprovokatívabb mûvésze. Az oroszlánkirály színpadi rendezéséért Tony-díjjal tüntették ki, és ugyanerre a díjra jelölték 1996-ban a Juan Darienért. Elsõ operarendezését (Sztravinszkij: Oidipusz király), amelyet Japánban mutattak be 1992-ben filmre vette, és benevezte a Sundance Filmfesztiválra, majd a montreáli mûvészeti filmfesztiválon a zsûri díját nyerte el. Elsõ filmje, a Fool's Fire, amely Edgar Allan Poe Bice-Béka címû novellájából készült, a Tokiói Nemzetközi Elektronikus Mozifesztiválon a legjobb drámai film díját kapta.

SZUBJEKTÍV
Szimbólumok és brutális valóság. Az egyre durvább világban ideje, hogy szembesüljünk azokkal a szörnyûségekkel, amikkel gyermekeink is nap, mint nap szembekerülnek szemlélõként napi tévézéseik, videojátékaik során. Az erõszak, a becstelenség, az árulás mindennapjaink részévé vált. Nem könnyû ezeket végignézni, de talán elgondolkodunk rajta, hogy Shakespeare mûve a ma közönségének is szól. A döbbenetes, idõnként sokkoló képek, a korabeli és modern díszletek, jelmezek keveredése jól tükrözi a darab kortalanságát, idõszerûségét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...